|
Anatole France idézetek
| Ha ötvenmillió ember állít egy marhaságot, attól az még marhaság marad. |  | | |
| A könyörület: igazság és szeretet, s a szegények jobban értenek hozzá, mint a gazdagok. |  | | |
| Csakis akkor szeretünk igazán, ha ok nélkül szeretünk. |  | | |
| Akinek valami baja van, az nem bajlódik az unalommal. |  | | |
| A tudomány csalhatatlan, csak a tudósok tévednek. |  | | |
| A tudomány haladása fölöslegessé teszi azokat a munkákat, melyek legjobban mozdították elő a tudomány haladását. |  | | |
| A szegény, aki semmire sem vágyik, birtokában van a legnagyobb kincsnek: magamagának. A gazdag, aki eped valami után, nyomorult rabszolga. |  | | |
| A szépség és az ifjúság csak a költőknek hű útitársai: bennünket, közönséges halandókat, legfeljebb ha egy kurta évszakra látogatnak meg. |  | | |
| Mindent kiválónak hiszünk abban, amit szeretünk, és bosszant minket, amikor megmutatják nekünk bálványaink hibáit. |  | | |
| Ha igaz, hogy a vágy mindent megszépít, amit elérni törekszik, akkor az ismeretlen utáni vágy megszépíti az egész világmindenséget. |  | | |
Tetszenek az idézetek? Oszd meg őket iWiWen! Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|