Anatole France idézetek

Épp annyira szükségünk van a gondolataink elrejtésére, mint a ruhaviselésre. Az olyan ember, aki mindent elmond, ami megfordul a fejében, s elárulja, miként gondolja, amit gondol, éppoly elképzelhetetlen egy városban, mint egy anyaszülött meztelen ember.

A szeretet képessége, fájdalom, elernyed, és elvész a korral, mint az ember minden más energiája.

Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.

Megmaradt bennem a vidámság mohó szükséglete, amit az élet nem tud többé kielégíteni.

A tudást csak akkor tudjuk megemészteni, ha jó étvággyal habzsoljuk.

A szenvedés az emberek nagy nevelője.

Ritka, hogy a mester annyira az általa alapított iskolához tartozna, mint a tanítványai.

Minden iskola közül, ahová jártam, a legjobbnak az iskolakerülés tűnt, és abból épültem a legjobban.

Sose adjatok kölcsön könyvet, mert a kölcsönkapott könyvet senki sem hozza vissza. Az én könyvtáramban csak olyan könyvek vannak, amelyeket másoktól kaptam kölcsön.

Legyünk könyvkedvelők, és olvassuk könyveinket; de ne fogadjuk el őket bárkitől; legyünk kényesek és válogatósak.

Előző oldal

1 2