Francois-René de Chateaubriand idézetek

A nagy bánatok, akárcsak a nagy örömök, megrövidíteni látszanak az időt; mindaz, ami erősen foglalkoztatja a lelket, meggátol bennünket abban, hogy számláljuk a pillanatokat.

A koldusok sebeikből élnek: vannak emberek, akik mindenből hasznot húznak, még a megvetésből is.

Az emberek hálátlanok, de az emberiség hálás.

A fa levelenként hullatja lombját: ha az emberek minden reggel megfigyelnék, hogy mit veszítettek az előző napon, észrevennék szegénységüket.

Vannak emberek, akik azért nem ékesszólók, mert szívük túlságosan hangosan beszél, és meggátolja őket abban, hogy hallják, amit mondanak.

Ifjúkorunk örömei, amikor emlékezetünkbe idézzük őket, olyanok, mint a romok, amelyeket fáklyafényben nézünk.