|
Hamvas Béla idézetek
| Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük. |   | | |
| Az életnek nem célja, hanem értelme van. | | | | |
| Lehet, hogy Te elhagytál engem - de én nem hagylak el Téged! | | | | |
| A léleknek a lélek iránt való érzékenysége: a szeretet. | | | | |
| Az élet nem fogy el. Az életet nem lehet más elől elélni. Az élet abban az arányban gazdagszik, amilyen arányban elszórják. | | | | |
| A barátság mélyebben van, mint a szeretet, és mélyebben, mint a szerelem. | | | | |
| Vajon az embernek, ha nem tudja, hogy kicsoda, nem kötelessége önmagát megkeresnie? | | | | |
| Minden lélek középpontja: az Én. | | | | |
Tetszenek az idézetek?
Oszd meg őket iWiWen!
Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|
