|
Idézetek kedvesemnek
| Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. |   | | |
| Minden imára, amit mondtam, te vagy a válasz. Egy dal, egy álom, egy suttogás. | | | | |
Pillantásodtól nő a fű, kihajt
a száraz ág és tőled piroslik a vér.
Ha meghalsz, meghalok; porainkból
egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél. | | | | |
Mióta nézlek:
látom, hogy látványodtól
szemem is szépül. | | | | |
| Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted. | | | | |
| Azt úgy sem tudod elérni, hogy olyan helyre menjek, ahol te nem vagy! - mondtam. - Az nekem a pokol lenne. | | | | |
| Te vagy a nap. Az én személyes napom. Te oszlattad el a felhőket. | | | | |
| Lehet, hogy te elég bátor és elég erős vagy hozzá, hogy nélkülem élj, ha úgy gondolod, hogy így a legjobb. De én sose bírnék ennyire önfeláldozó lenni. Nekem veled kell lennem. Csak így tudok élni. | | | | |
| Te vagy az egyetlen nő, aki valaha is megérintette a szívemet. És az mindig a tiéd lesz. | | | | |
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet. | | | Őrizem a szemed c. vers
| |
Tetszenek az idézetek?
Oszd meg őket iWiWen!
Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|
