|
Lev Tolsztoj idézetek
| Ha a magad feleségét, azt az egyet, akit szeretsz, kiismerted, jobban ismered valamennyi nőt, mintha ezrével lett volna dolgod velük. |   | | |
| Amikor gyermek voltam, a felnőttekre igyekeztem hasonlítani, azóta pedig, hogy nem vagyok többé az, gyakran gyermekhez kívánnék hasonló lenni. | | | | |
| Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne. | | | | |
| Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt. | | | | |
| A bölcsességnek nincs szüksége erőszakra. | | | | |
| Mindenki szeretné megváltoztatni a világot, de senki sem szeretné megváltoztatni saját magát. | | | | |
| A tiszta és teljes bánat éppúgy lehetetlen, mint a tiszta és teljes öröm. | | | | |
| Minden azon múlik, hogy az emberek azt hiszik: van az életben olyan helyzet, amikor szeretet nélkül bánhatunk embertársainkkal; márpedig ilyen helyzet nincsen. | | | | |
| A tudás végtelen. Ezért az, aki igen sokat tud, csak alig múlja felül azt, aki keveset tud. | | | | |
Tetszenek az idézetek?
Oszd meg őket iWiWen!
Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|
