|
Idézetek az öregségről
| 30-ig hevít a nő; azután a bor; azután a kemence sem. |  | | |
| Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett. |  | | |
| Azt hiszem, hogy az idősebbeknek már nincs annyi vesztenivalójuk, így az a helyes, ha bátran felszólalnak azok nevében is, akik még fiatalok, ezért az ő esetükben sokkal több forog kockán. |  | | |
| Amikor az ember fiatal, akkor mindenki és minden esemény egyedinek tűnik. Ahogy öregszünk, egyre inkább észrevesszük a történésekben a hasonlóságot. Idővel az embert már semmi nem ragadja magával olyan nagyon, már nem lepődik meg annyira a dolgokon, de csalódni sem csalódik már olyan mélyen semmiben. |  | | |
| Változatosságra vágyol, - de elkövetkezik a kor, mikor már nem bírod el a változatosságot, amelyre vágyol. |  | | |
| Ifjúkorunk örömei, amikor emlékezetünkbe idézzük őket, olyanok, mint a romok, amelyeket fáklyafényben nézünk. |  | | |
Mint észrevétlenül álomba hull az ember,
úgy hull az ifjukorból a férfikorba át;
már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkel
s apányi lett körötte már egyre több barát. |  | Mint észrevétlenül c. vers
| |
| Megőrizni az ifjúságunkat nem élettanilag nehéz, hanem lelkileg. Mert elromlunk. Alkalmazkodunk a hitványhoz, a méltatlanhoz. Magunkba szívjuk a világ és a történelem minden szennyét, és elkoszolódunk. |  | | |
| A szépség és az ifjúság csak a költőknek hű útitársai: bennünket, közönséges halandókat, legfeljebb ha egy kurta évszakra látogatnak meg. |  | | |
Nyomtalanul nem múlik el az élet,
Valaminek mindig történnie kell.
Látod, a szemem alatt már
Ott van néhány ránc, és mégis
Az vagyok, akinek engem látsz. |  | | |
Tetszenek az idézetek? Oszd meg őket iWiWen! Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|