|
Idézetek az öregségről
| A fiatalság és a bolondság egy úton jár, szintúgy az öregség és a bölcsesség is egy úton járnak. |  | | |
| Meg kell öregednünk hozzá, hogy megértsük. Ez a baj az öregek bölcsességeivel. |  | | |
| Az ember az öreget mindig sajnálja, hisz nincs semmi szomorúbb és sajnálatra méltóbb az életben az öregségnél. |  | | |
| Vannak az életnek kegyetlen realitásai (...). Az egyik, talán a legfontosabb, az öregség. Bármit is teszünk ellene, bekövetkezik. |  | | |
| Az öregség szomorú dolog (...). Egyre inkább gyermekké válunk. |  | | |
| Már fel sem kell néznem, úgy teszem a dolgomat; minden mozdulat magától jön, s közben olyan érzésem van, mintha egyidejűleg egy másik dimenzióban járnék, emlékképek között. Ez az öregség. |  | | |
| Kimondhatatlan nagy dolog ám az, hogy akik a fiatalság harcaiban együtt éltek, az öregség ösvényein is együtt lépdeljenek! |  | | |
| Nincs semmi szomorúbb és sajnálatra méltóbb az életben az öregségnél. |  | | |
| Az öregség: halál. |  | | |
| A kor nem feltétlenül jár együtt a bölcsességgel (...), de több tapasztalatot jelent. Minél idősebb az ember, annál ügyesebben eligazodik a világban, és annál jobban tud vigyázni magára. |  | | |
Tetszenek az idézetek? Oszd meg őket iWiWen! Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|