|
Szomorú szerelmes idézetek
| Miért nem tudom utálni? A logika totál azt diktálja, hogy utálnom kell. Erőltetném, de úgyis hiába. A logika csődje ez az állapot. Fertőzés. Szepszis. Fáj az egész egyéniségem, de ez a fájás is egészen abszurd, mert párhuzamosan valósággal jó, hogy így fájok. |  | | |
| Sajnos soha senkit nem gyűlölünk annyira, mint azt, akit valaha szerettünk. |  | | |
| A legszörnyűbb dolgokat a férfiak éppen a szerelem nevében teszik. |  | | |
| Hol a szerelem, ha nem a vágy emésztő fájdalmában, a féltékenységben és az elválásban? |  | | |
| A féltékenység elég szép szörnyeteg, ha egy feje van is. |  | | |
| Fogalmam sincs, miért oly könnyű a bánatot, a gondot és a szomorúságot leírni, s miért nem találjuk a szavakat, ha a boldogságról akarunk beszámolni. Talán mert az alapjában véve inkább reményre, mint reménytelenségre hajló ember úgy tekint a boldogságra is, mint a jó egészségre: ha megvan, nincs mit mondani róla, hiszen ez a természetes állapot, a szerelmi bánat viszont egyfajta betegség, amely mindig magyarázatra szorul. |  | | |
| Jobb, ha az ember nem szeret bele egy férfiba túlságosan. A férfiak lábbal tapossák a szerelmet, mert nem tudják, mit kezdjenek vele. |  | | |
| Érzem, hogy nélküle nem tudnék boldog lenni; most is belém hasít a fájdalom, ha eszembe jut, s csak akkor érzem újra jól magam, ha sikerül nem gondolnom rá. Ez azonban nem könnyű dolog, és mihelyt eszembe jut, megint szomorú leszek. |  | | |
| Nem a szerelemtől félek, hanem attól, hogy elmúlik. |  | | |
| Nem okos dolog túlságosan szeretni valakit. Kamasz lányokkal elég gyakran előfordul. |  | | |
Tetszenek az idézetek? Oszd meg őket iWiWen! Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|