|
Vörösmarty Mihály idézetek
Ugy áldjon meg isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta. |   | Névnapra c. vers
| |
| Jobb, ha esszük, mint ha ő esz! | | | | |
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk. | | | | |
A hangya futkos, apró léptei
Alig mutatnak járást, és halad... | | | Csongor és Tünde c. vers (ötödik felvonás)
| |
| És mégis - mégis fáradozni kell. | | | Gondolatok a könyvtárban c. vers (1844 vége)
| |
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. | | | A merengőhöz c. vers (1843)
| |
| Legszentebb vallás a haza s emberiség. | | | Pázmán c. vers (1830 vége)
| |
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. | | | Keserű pohár c. vers (1843)
| |
Tetszenek az idézetek?
Oszd meg őket iWiWen!
Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|
